EGER ÉS TÉRSÉGE KEDVEZMÉNYES SZOLGÁLTATÁSAINAK ADATBÁZISA
magyar English Deutsch polski русский

SIROK

SP_1000349

A falu a Mátra keleti határán és a Bükk felé nyúló dombvidék szélén fekszik. A dél felé tartó Tarna völgye itt összeszűkül, majd kiszélesedik. Valószínű erről kapta szláv eredetű nevét a település, vagyis inkább a vár, amely a dombvidék altalaját alkotó és itt a felszínre került riolittufa hegyre épült. (A Sirok szó jelentése: széles) A hagyomány szerint Tarna vára volt a neve, mielőtt Siroknak nevezték volna. Ez a név inkább a Darnó-hegyen épült ősi pogányvárra vonatkozott, amit Darnó várnak is neveztek, sőt a Tarna név is a Darnó szóból származott volna. Darnó, Darna, Tarna. Lehetséges, hogy így volt, de nem bizonyos, mert nincs történelmi hitelessége, így ez a feltételezés inkább a mondavilág körébe tartozik. A siroki várat a Darnó várral összetéveszteni nem lehet, már csak a helyrajzi fekvésüknél fogva sem. Az első a Papkő nevű hegyen épült, a másik pedig a Fehérkőbércen, s ezt a két hegyet egy széles és mély terület, a Tarna-folyó völgye választja el egymástól. Nemcsak helyükre, hanem jellegükre nézve is lényegesen különböznek egymástól, mert a siroki vár még romjaiban is igazi történelmi emlék, melynek múltja van, de Darnóvár, ha valamikor valóban ókori pogányvár volt is, a helyén és a nevén kívül semmi nyoma nincs, csak a mondavilágban, ahol a Sirok szónak is két változatú magyarázata él.
Tájház: A falu központi részén áll a műemléki védelem alatt álló lakóépület. A 19. sz. közepén épített lakóházat többször átalakították. Alaprajzi elrendezése: szoba-konyha-szoba-hátsó konyha, mely eredetileg kamra volt. Maga a lakóház is jelentős épület, de a lakóház udvari homlokzata előtt végigfutó törpeoszlopos, bimbófejezetes tornác kiemelkedő értékűvé tesz az épületet. Ezek az oszlopok a környéken dolgozó olasz kőfaragómesterek munkái. Sirokban a viszonylag nagyszámú bimbófejezetes, törpeoszlopos tornácú lakóház közül már csak ez az egy épület található meg. A tájház hátsó szobájában a siroki önkormányzat palóc szobát rendezett be, palóc motívumokkal díszített bútorok készültek. Az épületben eredetileg található szabadkéményt a megszélesített harántfalakra épített dongaboltozattal fedték be. A lakóépülethez a telek hátsó része felé kapcsolódott egy romos istálló/csűr. A siroki vár EU projekt felújítása keretében a tulajdonos Műemlékek Nemzeti Gondnoksága Országh Kristóf rendezvényház néven felépíti a csűrt, ahol rendezvények tarthatók. Emellett az udvaron vár játszótér épül.
Kőkúti Szent László kápolna: A helyi lakosság igényére épült. A kápolnát Kormos Gyula egri építész tervezte, külső megjelenésében és belső szerkezetében szerencsésen ötvözi a középkori templom és a modern építészet stílusjegyeit. Mindez hangulatosan illeszkedik a táj szépségéhez.
Barát és Apáca szikla: A vár tetejéről két magányos sziklát pillanthatunk meg. A különleges alakú sziklaalakzatok vulkáni működés közben a kráterből kiszóródott riolittufából keletkeztek. A köznyelv igen találóan a Barát és az Apáca neveket adta a szikláknak, mely utal a természet évezredes munkája nyomán kialakult formájukra. A kiszórt, laza anyagba óriási vulkáni bombák hullottak, és beágyazódtak. Az ellenállóbb kőzetek az alattuk levő puhábbakat megvédték az erózió pusztításától, és így formálódtak a kőzetek.