EGER ÉS TÉRSÉGE KEDVEZMÉNYES SZOLGÁLTATÁSAINAK ADATBÁZISA
magyar English Deutsch polski русский

KERECSEND

SP_1000331
A község közigazgatási területe: 2.458 hektár. Egertől dél-nyugatra, 13 kilométerre fekszik egy festői szépségű völgyben, a Nyitra és a Vöröspart két dombja között. A 3-as és a 25. számú főközlekedési utak kereszteződésében, a Mátra és a Bükk lábainál helyezkedik el, kisebb közúti forgalmi csomópont. A falut a Laskó - patak szeli ketté.
 
Közigazgatási határai:
  • északon - Demjén
  • keleten - Eger, Andornaktálya, Maklár
  • délen - Füzesabony
  • nyugaton - Kápolna, Feldebrő és Kál
A legközelebbi vasútállomások a Budapest - Miskolc vasútvonalon Füzesabony, a Füzesabony - Putnok vasútvonalon Eger. A községből minden irányban jó autóbusz-közlekedés alakult ki.

A községi pecsét 1776-ból maradt fenn: három búzakalász, kétoldalt egy-egy csillag, alatta e szavak: Geretcin Pitciet; ez alatt csoroszlya, ekevas. A jelenlegi templom 1960-ban épült; a régi, Nepomuki Szent János tiszteletére emelt műemlék templom a II. világháború idején megsemmisült, a visszavonuló németek 1944. november 17-én felrobbantották.

A Fő utca déli oldalán álló plébániaház kertjében az egri érsekkertből származik a 18. századi, szépen faragott ovális kőkosár gyümölcsökkel, valamint a rokokó balusztrádtöredék. Ugyanitt látható a falu lakossága által 1810-ben emeltetett 18. századi emlékmű, talapzatán Nepomuki Szent János szobrával. A templom tornyát, amelyet közadakozásból, az Egri Érsekség, az Önkormányzat és vállalkozók hozzájárulásával építettek fel, 1997-ben szentelte fel Seregélyi István egri érsek. A templomkertben lévő Nepomuki Szent János szobrokat, valamint a 'bőségkosarakat' az Önkormányzat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal támogatásával 2003 nyarán restauráltatta.

A Fő út 67. sz. alatt, az Iskola kertjében látható Magyary Károly egykori kerecsendi kántornatínó mellszobra, Szpisják Pál szobrászművész alkotása. A szobrot a 2003. szeptember 7-i falunap alkalmából állíttatta az Önkormányzat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával.?

A 19. századi elején épült Postaház jellege szerint utcasorba épített, földszintes, klasszicista lakóház.
A Kerecsend és Demjén közötti országút mellett található az 1820 körül épült Albert-major, a volt gazdatiszti lak, valamint a 'volt kúria', egykor Babits, majd Vas Frigyes háza. Az 1959. és 1967. évi felmérés során 13 népi jellegű lakóházat írtak össze a múlt századból.
A Bükki Nemzeti Park a gazdája az 1960-ban védetté nyilvánított, 106 hektáros 'Berekerdő' természetvédelmi területnek, amely Magyarországon egyedülálló lösztalajon lévő erdő. Tatárjuharos lösztölgyesekből áll, növénytani érdekessége, hogy itt a tatárjuhar fává nő. Az legöregebb fája 280 éves. A 'Berekerdő' szakvezetéssel korlátozottan látogatható. A 3. számú főközlekedési úttól délre, a község határában található kerecsendi erdő értékeit Zólyomi Bálint akadémikus fedezte fel 1955-ben. Az 'Erdőfolt' és a faluhatár állatai a nagy-és apróvadak (borz, őz, nyest, róka, vadmacska, szarvas, vaddisznó), valamint a fácán, az erdei fülesbagoly és több énekesmadár. A terület madár- és rovarvilága több külföldi kutatót is foglalkoztat. Valamikor kerecsenysólyom is élt itt- vélhetőleg innen származik a község neve.

A Nyitra- dűlőben talált átlyukasztott nyeles kőbalták a késői bronzkorból valók.
A községben lakók elődei a Rajna környékéről és sváb földről települtek ide; a 19. század végéig elmagyarosodtak, azonban népviseletük, melyet az 1940-es évekig hordtak, megmaradt. Ünnepi öltözet volt a fekete ruha; az asszonyok, lányok fényes selyem blúzt hordtak csipkével díszítve, rakott nehéz selyemszoknyával, selyem fekete fodros, csipkével díszített kötényke (cifra-vizitke). Ősszel és télen ehhez nagykendő járt. A fiatalasszonyok viselete volt az aranyos konty (az első gyermek megszületése után ezüst konty), színes fényes bársonymellény rojttal díszítve, fehér puffos ujjú blúz, húzott bő szoknya, és fekete panglis cipő. A férfiak ruházata: fekete mellény két sor gyöngyház gombbal díszítve, zöld gombbal ékesítve, fehér bőujjú ing, fekete nadrág, fekete cipő (vagy keményszárú csizma) és fekete bársony kalap. Ma már csak az 1969-ben alakult hagyományőrző népdalkórus (asszonykórus) tagjai viselik e ruhákat ünnepi alkalmakkor, fellépésekkor.

Visszatérő rendezvény a település életében a majális és a községi Falunap. Utóbbit a szeptember 8-hoz legközelebbi vasárnapon tartják a voronyezsi áttörés évfordulójára: a községből 103 hősi halottat követelt a II. világháború. A tiszteletükre emelt emlékmű az általános iskola előtti parkban látható. Ugyanitt helyezték el a község erdélyi testvértelepülésétől, Kézdiszentkereszttől (Poian) kapott kopjafát is, amit Winkler Imre faragott. Díszes faragott fakapu látható a községi temető bejáratánál. Ezt és a község Eger felőli bejárata melletti üdvözlő oszlopot Sebestyén József noszvaji fafaragó mester készítette.